HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2012.10.08. 00:42 Vucsics.Krisztián

Eva V.-R. – négy halott az M3-ason

Szörnyű baleset történt az M3-as autópályán 2012. augusztus 21-én, kedden hajnalban: egy ittas sofőr vezette BMW hátulról belerohant egy Fiatba, amely az ütközés következtében a szalagkorlátnak csapódott majd kigyulladt: három utas bennégett az autóban, a negyedik két nappal később a kórházban halt bele égési sérüléseibe.

A baleset sajnos önmagában is bulvártéma, de még tovább fokozza a sajtóérdeklődést az áldozatok illetve az elkövető (most még elvileg: „gyanúsított”) személye: az elhunytak egy középkorú testvérpár és házastársaik, a balesetet okozó 35 éves nő, a drága terepjáró vezetője viszont igazi celeb: Eva Varholíková-Rezesová szlovák milliomosnő, a Meciar-kormány egyik miniszterének lánya, a szlovák bulvárlapok gyakori szereplője.

_eva-varholikova-rezesova_0.jpg

(kép innen)

Az újságok egymásra licitálva találgatják, hogy mennyit kaphat a baleset okozója – de mit mond a büntetőjog?

A cselekmény az úgynevezett szándékon túli (praeterintentionalis) bűncselekmények egyik tipikus esete. Ezek közös jellemzője, hogy az elkövető szándékosan elkövet egy önmagában kisebb súlyú bűncselekményt (itt: ittas vezetés), mely azonban a gondatlansága – illetve: a véletlen... – következtében az eredetileg szándékoltnál súlyosabb következményekkel jár. Anélkül, hogy a legkisebb mértékben is mentegetni akarnám az elkövetőt, említsük meg, hogy ezek az esetek bizony az ő szempontjukból is drámaiak: nem kívánták a végül megtörtént végkifejletet, még eshetőlegesen sem, mégis az eredeti bűncselekményhez képest lényegesen súlyosabb következmények fenyegetik őket. (Ha bizonyítást nyer, hogy akár csak eshetőlegesen is szándékában állt a halálos eredmény, akkor a bűncselekmény természetesen emberölés.)

Az alapbűncselekmény – Stohl András ügyéhez hasonlóan – a Btk. 188. §-ába ütköző „járművezetés ittas vagy bódult állapotban” bűntette, azonban lényegesen súlyosabb minősítéssel:

Btk. 188. § (1)469 Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (...) közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt (...)

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

A szabályok szerint a büntetési tétel középmértékéből (itt: 7,5 év) kell kiindulni, melyek mellett enyhítő ill. súlyosító körülményeket kell a bíróságnak figyelembe vennie. Ezeket a körülményeket a Btk. nem definálja, azonban az 57/2007. BK-vélemény (a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának véleménye, teljes terjedelemben pl. itt http://www.jogiforum.hu/blog/buntetojog/46 ) adhat támpontot:

Enyhítő általában:

  • a büntetlen előélet
  • a bűnösség elismerése és megbánása

Súlyosító általában:

  • az ittasság súlyos foka (itt: ?)
  • a gondatlanság súlyos foka (luxuria)
  • ha a beállott következmény súlyos fokú (itt: a minősítéshez szükséges kettőt meghaladó számú áldozat ill. a halál különösen sok szenvedéssel járó módja)

Összességében a középmértéknél kismértékben súlyosabb ítéletet valószínűsítek.

Felmerült az újsághírekben, hogy a BMW esetleg – egy korábbi közlekedési összetűzés miatt – hosszú perceken keresztül üldözte, „tolta” a Fiatot és így következett be a tragédia. Amennyiben ez bebizonyosodik (nota bene, ehhez elméletileg elegendő lehet egyetlen tanúvallomás is! Lásd pl. Damu Roland-ügy.), úgy a bűncselekmény az ennél súlyosabb közúti veszélyeztetés bűntette:

Btk. 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés (...)

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

A szándékos veszélyeztetés ezen esete szintén praeterintentionalis bűncselekmény, az elkövető szándéka itt a veszélyhelyzet okozása (a másik kocsi „tolása”, üldözése). Ha ez bebizonyosodik, akkor a középmérték 10 év, a várható ítélet ennél kismértékben súlyosabb.

A teljesség kedvéért említsük meg a legsúlyosabb verziót, a szándékos – eshetőleges szándékkal elkövetett – emberölést, ennek fennállása (és bizonyítása!) azonban az eddigi hírek alapján kizárható.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr514825847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.