HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2012.10.13. 23:53 Vucsics.Krisztián

Thomas B. - a rendőrgázoló Hummeres

Sajnos ismét egy halálos közúti baleset a vezető hír:

Halálra gázoltak egy rendőrt Csongrád megyében

(...), közlekedési ellenőrzés miatt állították meg a négy német rendszámú terepjárót. Az egyik Hummer vezetője ráhúzta a kormányt az egyik motoros járőrre, és próbált elmenekülni (...) A másik motoros rendőr megelőzte, egy kereszteződésnél leszállt a letámasztott motorról, és meg akarta állítani Hummert. Az első autó vezetője ekkor gázt adott, és elütötte a rendőrt. (...)  Az elgázolt rendőrt mentőhelikopterrel szállították kórházba, de út közben meghalt.

hummer.jpg

Bár első ránézésre esetleg felmerülhet a közúti veszélyeztetés, valójában itt egy sokkal súlyosabb esetről van szó: véleményem szerint a cselekmény szándékos emberölés.

A szándékos bűncselekményeknek két fajtáját különböztetjük meg:

  1. az ún. "egyenes szándék" a hétköznapi szóhasználat szerinti szándékos elkövetés, amikor pl. a tolvaj (szándékosan) ellopja a pénztárcát vagy a gyilkos (szándékosan) lelövi a haragosát.
  2. létezik azonban az ún. "eshetőleges szándék" is, amikor az elkövető nem kifejezetten azért követi el a cselekményt, hogy az eredmény (itt: a halál) bekövetkezzen, előre látja azonban ezt a lehetséges kimenetelt és abba belenyugszik.

A Hummer sofőrjének célja valószínűleg nem a rendőr halála, hanem "csak" a(z egyébként nyilvánvalóan reménytelen) menekülés volt - látnia kellett azonban, hogy ez a rendőr súlyos sérülése, esetleges halála árán lesz csak lehetséges. Így álláspontom szerint megvalósult a szándékos emberölés.

A minősítő körülmény - hivatalos személy sérelmére elkövetés - szintén nem lehet kérdéses: ehhez az kell, hogy az elkövető tisztában legyen vele ("tudata átfogja"), hogy áldozata rendőr. Ez a hírek alapján egyértelműen kijelenthető.

Btk. 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)371 A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést (...)

e) hivatalos személy vagy küföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, (...)

követik el.

Ezzel még halmazatban állnak további kisebb bűncselekmények, egyrészt a megelőző "ráhúzás" (közúti veszélyeztetés - Btk. 186. §) másrészt pedig a kábítószeres befolyásoltság (járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §) valamint visszaélés kábítószerrel (Btk. 282. §) ), ezek azonban a minősített emberöléshez képest elenyésznek, inkább súlyosítást jelenthetnek. További súlyosítást jelent az elkövető priusza: Ausztriában több alkalommal is elítélték már, többek között fegyveres rablásért és hivatalos személy elleni erőszakért.

A kérdés érdemi része gyakorlatilag annyi, hogy életfogytot kap-e vagy "megússza" 15-20 év között... ennek előjelzésére két nappal az események után aligha vállalkozhatunk, legfeljebb arra, hogy a 15 évet jelentő középmértéknél jóval súlyosabb ítélet fog születni.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr334847017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.