HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2012.12.20. 00:39 Vucsics.Krisztián

A Kolosy téri motorosgázolás

Ismét egy nagy port felvert eset: egy autós az őt a piros lámpánál kirabló motoros után eredt, rövid üldözés után utol is érte és elütötte.

A Velvet cikke szerint: Bajosan lehetne jogos önvédelem a Kolosy téri motorosgázolás

December 7-én egy toyotás elcsapott  egy Kawasaki típusú motort, amelyen ketten utaztak, a motor utasa leesett és életét vesztette. Pár nappal később kiderült, nem egyszerű közlekedési baleset történt a Kolosyn, hanem egy szervezett, Budán autókat fosztogató motorosbanda egyik akciója fordult tragédiába. A Zsigmond térnél, a piros lámpánál kirámolt autós ugyanis hamar felocsúdott, és üldözőbe vette a motorost, akivel a Kolosy térnél ütközött, nekilökve egy autónak a motort (illetve ő is nekiment egy harmadik kocsinak). Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arról tájékozatta a Velvetet,  hogy "a baleset kapcsán a BRFK Közlekedési Főosztálya halált okozó  közúti veszélyeztetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt  eljárást indított, a gyanúsítás megtörtént."

motoros.jpg

Nos, nem tudok egyetérteni a rendőrség illetve a cikkben megszólaltatott jogászok álláspontjával: az eset - az eddig nyilvánosságra került tények alapján - jogos védelmi helyzetben történt, az autós ellen bűncselekmény hiányában meg kell szüntetni a nyomozást.

A jogos védelemről a Btk. az alábbiakat mondja:

Btk. 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Nem kívánom a k. olvasó idejét rabolni, talán abban nincs senkivel sem vita, hogy az eset megítéléséhez itt két dolgot kell vizsgálni:

  1. Történt-e időbeli túllépés, azaz nem valamiféle utólagos bosszúról van-e szó? Ha igen, úgy nem lehet "szükséges" cselekményről beszélni.
  2. Szükséges (téves megfogalmazásban: arányos) volt-e az alapbűncselekmény (azaz a lopás) megakadályozásához, azaz meg lehetett volna-e valamilyen más, enyhébb és az autós számára is beláthatóan rendelkezésre álló módon akadályozni a lopást?

Hogy miért nem történt időbeli túllépés, annak megértéséhez egy rövid kitérőt kell tennünk: át kell tekintenünk a bűncselekmények befejezett és bevégzett állapota (stádiuma) közötti különbséget. Igyekszem közérthetően, minimális bikkfanyelvvel:

Befejezett egy bűncselekmény, amikor a tényállás minden eleme megvalósult: az emberölés befejezett, amikor a sértett meghal, a testi sértés befejezett, amikor az első komolyabb maflás betalál, a lopás befejezett, amikor a szajré a tolvaj birtokába kerül.

Bevégzett a bűncselekmény, amikor "a védett jogtárgy veszélyeztetettsége megszűnik": a testi sértés bevégzett, amikor a verést befejezik, a lopás bevégzett, amikor a dolog véglegesen kikerül a tulajdonos birtokából. (Zárójelben: meglepő módon még az emberölésre is lehet olyan helyzetet találni, amikor elkülönül a befejezett és a bevégzett állapot: a móri mészárlás, mint több emberen elkövetett emberölés, befejezetté vált a második áldozat halálával, de bevégzett csak ennél később, az utolsó áldozat megölésével lett.)

A szakma egységes álláspontja, hogy a jogos védelmi helyzet a bűncselekmény bevégzett stádiumáig mindvégig fennáll. Ezt a legkönnyebb talán a testi sértés példáján szemléltetni: hiába lett befejezett a bűncselekmény az első nagyobb ütésnél, ettől még természetesen ez után is jogszerű a védekezés. Ugyanilyen nyilvánvaló, hogy a tettenért zsebtolvajt jogszerűen lehet kergetni és ha utolérjük, tőle erőszakkal vissza lehet venni a pénztárcát.

A Kolosy téren (illetve előtte) a lopás még nem volt bevégzett, a sértett azzal a céllal vette üldözőbe a tolvajt, hogy a táskáját azonnal visszaszerezze. Ez sikerült is neki és ehhez kétségtelenül joga volt.

A másik kérdés, hogy szükséges volt-e elütnie a motorost.

Alapvetően az, hogy elütnie, meglöknie, felborítania joga volt, nem képezheti vita tárgyát: semmilyen más módon nem életszerű, hogy egy egyedül levő nő meg tudjon állítani két motoron ülő, bűnöző férfit, ha azok egyébként nem akarnak neki megállni. (Még így is kisebbfajta csodával határos, hogy utolérte őket, aki ült már Budapesten dugóban, tudja, miről beszélek.) A szükséges elhárításhoz pedig a Btk. szerint joga van, nem csak a sértettnek, de bárkinek.

A BRFK gyanúsítása (legalábbis a cikk szerint) halált okozó közúti veszélyeztetés bűntette. Ebből az következik, hogy az autósnak nem állt szándékában a motoros halálát okozni, még eshetőlegesen sem. (Ha akár csak eshetőlegesen is, de szándékában állt volna, emberölés lenne a gyanúsítás!) Veszélyeztetni pedig - a tulajdona védelmében - joga volt.

Az, hogy a motoros végül meghalt, úgynevezett szándékon túli (praeterintentionalis) következmény.

15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

A szándékon túli következmények kockázatát tehát az elkövető viseli, a jogos védelmi helyzetben cselekvő személy viszont nem elkövető. (Hétköznapi megfogalmazásban: a kockázatot a jogszerűtlenül eljáró fél, azaz esetünkben a tolvaj viseli.)

Fel szokott még merülni, hogy "arányos volt-e" az elhárító magatartás az alapbűncselekménnyel. Ez az arányossági kritérium azonban inkább urban legend kategória illetve a régebbi idők téves "bírói jogfejlesztésének" mára visszaszorulóban levő mellékterméke. A Btk. nem ismeri az arányosság kritériumát, kizárólag "szükséges" elhárításról ír. (Ujvári Ákos írt erről jókat a PhD-értekezésében, ha valaki esetleg ilyeneket olvasgatna szabadidejében.) Ebben az esetben egyébként - mivel a halál okozása nem szándékos volt - még csak ez a "kritérium" sem sérül.

Leges-legvégső esetben pedig, ha esetleg a kedves olvasó nem osztaná a fenti nézeteimet, a Btk. olvasását sosem szabad abbahagyni:

Btk. 29. § (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

Ez a szakasz egyébként viszonylag új, a 2009-es novellával került a Btk-ba, korábban ilyenkor csak "korlátlanul enyhíthető" volt a büntetés. Mára ez a szakasz is egy egyértelműbb meghatározást kapott.

Összefoglalva, a cselekmény nem bűncselekmény, a nyomozást bűncselekmény hiányában meg kell szüntetni.

6 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr964974014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MLaca · http://mlzphoto.hu/ 2012.12.27. 17:03:46

helyes, helyes! véleményem az, hogy aki szánt szándékkal, kitervelt módon bűncselekményt követ el (mindegy, milyet), az abban a pillanatban lemond minden jogáról, amint azt el is követi. a nő helyesen cselekedett, bár az esetben vétlenek testi és vagyoni épségének kockáztatását nem helyeslem.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.12.27. 18:34:32

Hejes!
Már csak az a kérdés, hogy a függesztett magyar vérbíróság minek akarja látni a helyzetet.

Robinzon Kurzor 2012.12.27. 21:39:27

Azért az számomra kérdés, hogy a be nem végzett bűncselekmény egyben azt is jelenti-e, hogy a támadás sem volt még "bevégezve".

A jogos védelmi helyzet, ahogy idézni is tetszett az elnök úrnak, nem bűncselekmény, hanem jogtalan támadás elhárítására vonatkozik.

Emberileg maximálisan az autós mellett állok, de szerintem mindenképpen nyitott kérdés, hogy egy folyamatról beszélünk-e.

A részleteket (amin ez múlik) nem ismerjük.

És bár nem öröm egy ilyen hatósági vegzálás, de jobb lenne, ha nem a rendőrség (ügyészség) szüntetné meg az eljárást, hanem a bíróság mondaná ki, hogy ez jogos védelmi helyzet volt.

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2012.12.29. 00:02:26

@MLaca: köszönöm az elismerést! Ugyanakkor ez a "minden jogáról lemond" azért nyilvánvaló túlzás... -- a SZÜKSÉGES mértéken túlmenő bosszú (sarkított és kissé demagóg példával: egy boltból csokit elemelő gyerek lepuffantása) nem elfogadható.

Itt sem állna meg a szükséges mérték, ha mondjuk egy 40 tonnás kamionnal gázolnak át a pirosnál álló motoroso(ko)n... a rendőrségi gyanúsítás (közúti veszélyeztetés) azonban arra utal, hogy a tolvaj halála nem szándékos következmény volt.

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2012.12.29. 00:20:21

@Robinzon Kurzor: ebben az esetben TETTENÉRÉS történt, még ha nem is a tipikus fajtából való... hiszen a tolvajok eleve úgy tervezték a lopást, hogy a tettenérés dacára el fognak tudni menekülni. Az, hogy a tetten ért tolvajt megengedett a lopott dolgok visszaszerzése céljából üldözni, nem lehet vita tárgya.

Az, hogy "a bűncselekmény" vagy "a támadás" volt-e bevégezve, ebben az esetben - szerintem - szinonimák! A Btk. szóhasználata a "támadás" ellen, itt konkrétan a "javak ellen intézett támadás" ellen engedi meg a jogos védelmet, de ez csak azt jelzi, hogy a nem feltétlenül kell konkrétan bűncselekménynek (önálló deliktumnak) lennie a jogtalan támadásnak.

Ha jól értem a gondolatodat, te tulajdonképpen a lopás (mint bűncselekmény) folyamatán belül különítesz el támadó és "nem támadó" szakaszokat. Ez szerintem nem jó értelmezése ennek a szakasznak; én a javak ellen intézett támadást mindaddig nem látom befejezettnek/bevégzettnek, amíg a sértett üldözi a tolvajt.

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2013.04.11. 10:12:42

@MLaca: bár úgy lenne, ahogy írod. Sajnos úgy tűnik, hogy ma, Magyarországon a bűnelkövetőknek több joga van, mint az áldozataiknak.