HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2013.11.05. 02:17 Vucsics.Krisztián

Fagyálló a borban - a vácszentlászlói gazda

Bár a sorozatos pincefeltöréseket általában megússzák a tolvajok, ez nem mindig van így: a minap egy betörő bor helyett fagyállót zsákmányolt és pár napon belül meg is halt, további öt ember pedig kórházba került. (Index-cikk itt.)

fagyallo_blikk_fekvo.jpg

(kép innen

A cselekmény jogi minősítése attól függ, hogyan és miért került a fagyálló a boroshordóba.

A legsúlyosabb szóba jöhető minősítés az előre kitervelten elkövetett emberölés, illetve több emberen elkövetett emberölés kísérlete, persze számos enyhítő körülmény mellett, melyek közül a legfontosabb az ún. "sértetti közrehatás". Erősen kétséges továbbá a bizonyítás is, végeredményben valamilyen jóval enyhébb, szándékon túli vagy gondatlan bűncselekmény megállapíthatósága tűnik valószínűnek.

A jogos védelem bár csábítóan hangzik, a jog szerint nem jöhet szóba, hiszen szó sincs arról, hogy a gazda akár csak megpróbálta volna megakadályozni a lopást, a választott eszköz erre (az elhárításra) nyilvánvalóan nem volt alkalmas. A prevenciónak persze van egy olyan, meglehetősen népszerű olvasata, hogy "na legalább ez se megy többet lopni", ami kétségtelenül így van, ez a fajta védelem azonban nem fér bele a jogos védelem fogalmába, azt kizárólag konkrét, a Btk. szóhasználatával élve "intézett" támadás ellen lehet kifejteni.

Az, hogy "nem tilos a saját borodba fagyállót önteni", önmagában részben igaz, mégsem állja meg érvként a helyét. Szigorúan véve a Btk. szövegét ugyanis embert ölni sem tilos (hoppá!)... a tiltás a tízparancsolatban van, nem a Btk-ban. A Btk-ban csupán annyi van, hogy aki mást megöl, az ennyi és ennyi évre le lesz csukva... az emberölés megfogalmazása pedig pont azért ennyire tömör ("aki mást megöl") mert a törvényhozó is tisztában van vele, hogy ezt mennyire rengetegféle módon lehet megvalósítani.

Elmélet

Egy szándékos bűncselekmény megállapításához (pontosabban: megtörténtéhez) az kell, hogy az elkövető tudata "átfogja a tényállás összes tárgyi elemét", közérthetőbben megfogalmazva, hogy az elkövető tisztában legyen vele, hogy mit tesz. (Nem azzal, hogy mi a jogi minősítés! Hanem hogy mi maga a cselekmény.) Nem szükséges kifejezetten kívánni az illető halálát, elég, ha tisztában van ezzel a lehetőséggel és ebbe belenyugszik ("eshetőleges szándék"). A sértetti közrehatás ("mit keresett a pincében?") büntetéskiszabási tényező, enyhítő körülmény, de azt nem befolyásolja, hogy az emberölés megvalósult-e.

Ennél enyhébbek a szándékon túli következményekkel járó cselekmények, közérthető megfogalmazásban, amikor megelégelte a folyamatos lopásokat, ezért "rá akart ijeszteni, de túl jól sikerült"...

A mérgekkel való ügyködéseknek is megvannak a szabályai, mint pl. előírt figyelemfelhívó jelzés a tárolóedényen, ezek gondatlanságból történő megsértése foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés még akkor is, ha konkrétan nem vegyész volt a gazda foglalkozása. ("véletlenül került valahogy az a fránya fagyálló a borba" illetve ha mégsem, akkor "volt rajta címke, de leesett" stb.)

Összefoglalva tehát lehet

  • emberölés (ha konkrétan a tolvajt kívánta - legalább eshetőleges szándékkal - megölni)

  • halált okozó testi sértés (ha csak "ráijeszteni" akart)

  • foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (ha gondatlanság történt)

Bár elsőre "jól hangzik", a méreggel visszaélés nem állapítható meg, az ugyanis szubszidiáris bűncselekmény, csak akkor jöhet szóba, ha más, súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Szintén nem lehet önbíráskodás, ami célzatos bcs., az szükséges hozzá, hogy a cselekmény (jogos vagy annak vélt) vagyoni igény érvényesítésére irányuljon.

Idáig tehát az elmélet, aminél azonban fontosabb, hogy a

gyakorlatban

mit lehet ebből kétséget kizáróan bizonyítani? Azért is kicsit csapongó a fenti rész, mert nekem ugyan megvan a privát tippem az "elkövető tudattartalmát illetően", de ez egy büntetőeljárásban értelemszerűen senkit nem érdekel - ott csak az a kérdés, hogy mit sikerül bizonyítani. Ha a gazda mostantól kezdve meg sem mukkan az eljárás végéig (ha a védője lennék, ezt igen erősen javasolnám...), akkor az igazán súlyos deliktumok (ti. a szándékos emberölés, halált okozó testi sértés) valószínűleg nem bizonyíthatóak minden kétséget kizáróan.

Amit azért nehéz lesz kimagyarázni (még ha szigorúan véve a vádlottnak semmit sem kell kimagyaráznia), az a fagyálló borba öntése mindennemű veszélyeztetési szándék nélkül: az, hogy vagyonjogi szempontból megengedett a saját borodat tönkretenni, még nem jelenti azt, hogy más szempontból ne lehetnének jogi következményei, pláne ha valóban egészen konkrétan bele is hal valaki a mutatványba. Hogy a halált okozó testi sértést vagy csak gondatlan cselekményt sikerül-e bizonyítani, azt megtippelni is reménytelennek látom ennyi információ alapján.

Eddig hát a gyorselemzés így éjfél után, a javarészt tisztázatlan tényállás alapján. Az eset egyszerre érdekes és szomorú, az "elkövető is áldozat" tipikus esete. Kíváncsian várom a további tényeket, fejleményeket!

UPDATE, 2015. ápr. 9.: megkezdődött a bírósági tárgyalás, az Index beszámolója ide kattintva olvasható. A bíró a szigetszentmiklósi ügyben is eljárt Szegedi Gyöngyvér.

UPDATE, 2015. nov. 11.: az elsőfokú ítélet szerint több emberen elkövetett emberölés kísérlete, 7 év (az index cikkében pontatlanul és kissé félrevezetően "emberölés kísérlete" szerepel). Ez az általam fent említett lehetőségek közül a vádlott szempontjából a legrosszabb kimenetelek egyike. Ha viszont megállapította a bíróság a több emberen elkövetett emberölés kísérletét -- ennek büntetési tétele 10 évtől életfogytig terjed és szokásosan fegyház fokozatban végrehajtandó -- akkor ahhoz képest a 7 év börtön végeredményben egy visszafogott, a számos enyhítő körülményt nagy súllyal értékelő ítélet! Az ügy borítékolhatóan másodfokon folytatódik.

11 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr915614806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xGéza 2013.11.05. 08:42:23

A mérgekkel való ügyködéshez annyi adalék, hogy alapvetően (jellegéből adódóan) élelmiszer tárolására szolgáló edényben alapból tilos vegyszert tárolni. Tehát sörösüvegben akkor sem tárolhatsz sósavat, ha ráteszel egy méreg jelet. Ugyan ez vonatkozik a boros hordóra is, tehát nem tárolhatsz boros hordóban fagyállót.

heliox 2013.11.05. 22:47:41

Hogy milyen célból rakta bele a fagyállót, azt még nem sikerült kitalálnom, de fel akarta címkézni, csak amikor már betöltötte a fagyállót akkor vette észre, hogy kifogyott a címke, ráömlött a fagyálló, tönkrement a címke, és másnap akart újat beszerezni.

De miért tölt valaki fagyállót a borba? Ne fagyjon meg, és ne vesse szét a hordót a hideg, mert nem tudta rendesen zárni a pince ajtaját, mert feltörték, és még kisebb baj, ha tönkremegy a bor, mintha belefagy a hordóba és a hordót is szétveti, meg utána kiolvadáskor ki is ömlik, még a pince is károsodhat. És hát jönnek a fagyok. Hogy most éppen nem jött... Nem meteorológus.

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2013.11.06. 12:06:30

@heliox: lehet, hogy így történt :-) de azért ezzel óvatosan, mert ha Rezesovát mentik fel esetleg hasonló gondolatmenet alapján ("lehet, hogy bevágtak elé, ő meg nem Fittipaldi..."), akkor bezzeg az égig fog érni a felháborodás...

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2013.11.06. 12:08:27

@xGéza: ehhez nem értek, de köszi a kiegészítést.

Ezek hol vannak egyébként szabályozva? Ha nem nagy gond, tudsz egy linket betenni? Köszönöm!

xxylon 2013.11.06. 12:27:29

Mivel az aldozat egyertelmuen jart a helyszinen a gazda nyugodtan mondhatja hogy a betoro ontotte a fagyallot a borba.

Milyen alapon vallalhatsz a felelosseget a sajat tulajdonod utan ha ki be jarkalnak a hazadba az idegenek?

Ha felszippantja a sarokban talalt patkanymerget es azt mondja azt hitte hogy kokain akkor is a gazda a hibas?

bankvezér 2013.11.10. 10:57:53

Van-e bizonyíték a gazda állításán kívül arra vonatkozóan, hogy ő öntötte a fagyállót a borba ?
Mert ha nincs, akkor a gazda visszavonja az állítását és kész, ő nem bűnös...

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2013.11.10. 12:20:06

@bankvezér: valóban van olyan előírás a Be-ben (büntetőeljárási törvény), hogy a beismerő vallomástól függetlenül az egyéb bizonyítékokat is be kell szerezni, de ettől még érvényes az amcsi filmekből ismert "joga van hallgatni, de amit mond, felhasználható ön ellen" is.

Amit a legújabb hírekben olvastam, hogy "csak ráijeszteni akart", az egy eléggé életszerű eset lehet, erről írtam is fent, mint lehetőségről. Ha így lenne, az a halált okozó testi sértést alapozza meg, jó néhány enyhítő körülmény fennállása mellett.

De persze ezek még mindig csak tippek, meg kell várni a szitu teljes tisztázását, egyelőre mindannyian a sötétben (na jó, félhomályban) tapogatózunk. :-)

bankvezér 2013.11.10. 12:30:13

@Vucsics.Krisztián:
Bizonyítottság hiányában felmentheti a bíróság a gazdát...
Nem is értem, - nincs a gazdának értelmes ügyvédje?

Szolo 2013.11.27. 21:34:38

Egyszerűen csak arra kell hivatkozni a gazda védelme során, hogy:
- a pince tárva-nyitva volt, amikor a nyomokat fölvették (valószínűleg a tolvaj törte föl, de egy valószínűlegen nem alapulhat ítélet),
- így nincs bizonyító erejű adat arra vonatkozóan, hogy biztosan a gazda mérgezte meg a bort, és nem mondjuk egy rosszakaró, vagy egy fél órával korábbi másik bortolvaj.
Nincs adat arról, hogy mikortól volt nyitva a pince, és senki sem vonható felelősségre olyan tettért, amire nem volt ráhatása (tulajdonos bezárta a pinceajtót, így ő minden tőle telhetőt megtett a baj elkerülésére, majd az ajtó feltörése után már folyamatosan nyitva álló ajtón keresztül bárki bemehetett a pincébe a bort megmérgezni). A gazda nem felelős a már nem csak általa látogatható területen talált bizonyítékokért (ahogy én sem vagyok gyilkosság alapján elítélhető egy kertembe juttatott hulla alapján).

Ha a gazda nem ismeri el a bor mérgezését (vagy visszavonja a korábbi ilyen tartalmú vallomását), akkor ismeretlen tettes általi mérgezést lehet csak megállapítani.

Nyilván nem mondom, hogy nem a gazda ölt, mert nagyon valószínűleg ő ölt, de egyszer a dolgozók hasznára is kihasználhatnák végre a bizonyítás szükségszerűségének kiskapuit.

Akos75 2015.04.09. 23:28:27

Próbálok két párhuzamot vonni:

- van egy zárt kertem, benne egy szelídnek látszó kutya. Nekem se volt vele bajom soha. Bejön a besurranó akit a kutya megesz. Akkor engem sittelnek le?

- van egy lakásban egy terráriumban egy ártatlannak látszó kígyó. Engedéllyel tartom. Bejön a besurranó, kígyó megmarja, ember másnap meghal. Engem sittelnek le?

Vucsics.Krisztián · http://www.vucsics.hu 2015.04.18. 20:07:22

@Akos75: nem teljesen jók a párhuzamok :-) de értem, mit akarsz mondani. Alapvetően vannak szabályok az ilyen kockázatos dolgokra (veszélyes állatok tartása, mérgekkel való ügyködés) amelyek alól nem mentesülsz önmagában azon az alapon, hogy "a te kerted".

Egy jó gondolati mankó,, ha azt megnézed, hogy egy arrafelé váratlanul, de jogszerűen járó idegent (pl. a nálad vendégeskedő barátod kisgyerekét vagy éppen a szomszéd ház oltásán dolgozó tűzoltót, a te rosszullétedhez kihívott mentőt) érhet-e baleset a tevékenykedésed nyomán. Ha igen, akkor _valószínűleg_ felelősségre vonható vagy, de legalábbis nem túl jó esélyekkel indulsz.
süti beállítások módosítása