Bár a sorozatos pincefeltöréseket általában megússzák a tolvajok, ez nem mindig van így: a minap egy betörő bor helyett fagyállót zsákmányolt és pár napon belül meg is halt, további öt ember pedig kórházba került. (Index-cikk itt.)

(kép innen) 

A cselekmény jogi minősítése attól függ, hogyan és miért került a fagyálló a boroshordóba.

A legsúlyosabb szóba jöhető minősítés az előre kitervelten elkövetett emberölés, illetve több emberen elkövetett emberölés kísérlete, persze számos enyhítő körülmény mellett, melyek közül a legfontosabb az ún. "sértetti közrehatás". Erősen kétséges továbbá a bizonyítás is, végeredményben valamilyen jóval enyhébb, szándékon túli vagy gondatlan bűncselekmény megállapíthatósága tűnik valószínűnek.

A jogos védelem bár csábítóan hangzik, a jog szerint nem jöhet szóba, hiszen szó sincs arról, hogy a gazda akár csak megpróbálta volna megakadályozni a lopást, a választott eszköz erre (az elhárításra) nyilvánvalóan nem volt alkalmas. A prevenciónak persze van egy olyan, meglehetősen népszerű olvasata, hogy "na legalább ez se megy többet lopni", ami kétségtelenül így van, ez a fajta védelem azonban nem fér bele a jogos védelem fogalmába, azt kizárólag konkrét, a Btk. szóhasználatával élve "intézett" támadás ellen lehet kifejteni.

Az, hogy "nem tilos a saját borodba fagyállót önteni", önmagában részben igaz, mégsem állja meg érvként a helyét. Szigorúan véve a Btk. szövegét ugyanis embert ölni sem tilos (hoppá!)... a tiltás a tízparancsolatban van, nem a Btk-ban. A Btk-ban csupán annyi van, hogy aki mást megöl, az ennyi és ennyi évre le lesz csukva... az emberölés megfogalmazása pedig pont azért ennyire tömör ("aki mást megöl") mert a törvényhozó is tisztában van vele, hogy ezt mennyire rengetegféle módon lehet megvalósítani.

Elmélet

Egy szándékos bűncselekmény megállapításához (pontosabban: megtörténtéhez) az kell, hogy az elkövető tudata "átfogja a tényállás összes tárgyi elemét", közérthetőbben megfogalmazva, hogy az elkövető tisztában legyen vele, hogy mit tesz. (Nem azzal, hogy mi a jogi minősítés! Hanem hogy mi maga a cselekmény.) Nem szükséges kifejezetten kívánni az illető halálát, elég, ha tisztában van ezzel a lehetőséggel és ebbe belenyugszik ("eshetőleges szándék"). A sértetti közrehatás ("mit keresett a pincében?") büntetéskiszabási tényező, enyhítő körülmény, de azt nem befolyásolja, hogy az emberölés megvalósult-e.

Ennél enyhébbek a szándékon túli következményekkel járó cselekmények, közérthető megfogalmazásban, amikor megelégelte a folyamatos lopásokat, ezért "rá akart ijeszteni, de túl jól sikerült"...

A mérgekkel való ügyködéseknek is megvannak a szabályai, mint pl. előírt figyelemfelhívó jelzés a tárolóedényen, ezek gondatlanságból történő megsértése foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés még akkor is, ha konkrétan nem vegyész volt a gazda foglalkozása. ("véletlenül került valahogy az a fránya fagyálló a borba" illetve ha mégsem, akkor "volt rajta címke, de leesett" stb.)

Összefoglalva tehát lehet

• emberölés (ha konkrétan a tolvajt kívánta - legalább eshetőleges szándékkal - megölni)

• halált okozó testi sértés (ha csak "ráijeszteni" akart)

• foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (ha gondatlanság történt)

Bár elsőre "jól hangzik", a méreggel visszaélés nem állapítható meg, az ugyanis szubszidiáris bűncselekmény, csak akkor jöhet szóba, ha más, súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Szintén nem lehet önbíráskodás, ami célzatos bcs., az szükséges hozzá, hogy a cselekmény (jogos vagy annak vélt) vagyoni igény érvényesítésére irányuljon.

Idáig tehát az elmélet, aminél azonban fontosabb, hogy a

gyakorlatban

mit lehet ebből kétséget kizáróan bizonyítani? Azért is kicsit csapongó a fenti rész, mert nekem ugyan megvan a privát tippem az "elkövető tudattartalmát illetően", de ez egy büntetőeljárásban értelemszerűen senkit nem érdekel - ott csak az a kérdés, hogy mit sikerül bizonyítani. Ha a gazda mostantól kezdve meg sem mukkan az eljárás végéig (ha a védője lennék, ezt igen erősen javasolnám...), akkor az igazán súlyos deliktumok (ti. a szándékos emberölés, halált okozó testi sértés) valószínűleg nem bizonyíthatóak minden kétséget kizáróan.

Amit azért nehéz lesz kimagyarázni (még ha szigorúan véve a vádlottnak semmit sem kell kimagyaráznia), az a fagyálló borba öntése mindennemű veszélyeztetési szándék nélkül: az, hogy vagyonjogi szempontból megengedett a saját borodat tönkretenni, még nem jelenti azt, hogy más szempontból ne lehetnének jogi következményei, pláne ha valóban egészen konkrétan bele is hal valaki a mutatványba. Hogy a halált okozó testi sértést vagy csak gondatlan cselekményt sikerül-e bizonyítani, azt megtippelni is reménytelennek látom ennyi információ alapján.

Eddig hát a gyorselemzés így éjfél után, a javarészt tisztázatlan tényállás alapján. Az eset egyszerre érdekes és szomorú, az "elkövető is áldozat" tipikus esete. Kíváncsian várom a további tényeket, fejleményeket!

UPDATE, 2015. ápr. 9.: megkezdődött a bírósági tárgyalás, az Index beszámolója ide kattintva olvasható. A bíró a szigetszentmiklósi ügyben is eljárt Szegedi Gyöngyvér.

UPDATE, 2015. nov. 11.: az elsőfokú ítélet szerint több emberen elkövetett emberölés kísérlete, 7 év (az index cikkében pontatlanul és kissé félrevezetően "emberölés kísérlete" szerepel). Ez az általam fent említett lehetőségek közül a vádlott szempontjából a legrosszabb kimenetelek egyike. Ha viszont megállapította a bíróság a több emberen elkövetett emberölés kísérletét -- ennek büntetési tétele 10 évtől életfogytig terjed és szokásosan fegyház fokozatban végrehajtandó -- akkor ahhoz képest a 7 év börtön végeredményben egy visszafogott, a számos enyhítő körülményt nagy súllyal értékelő ítélet! Az ügy borítékolhatóan másodfokon folytatódik.