Szörnyű baleset történt az M3-as autópályán 2012. augusztus 21-én, kedden hajnalban: egy ittas sofőr vezette BMW hátulról belerohant egy Fiatba, amely az ütközés következtében a szalagkorlátnak csapódott majd kigyulladt: három utas bennégett az autóban, a negyedik két nappal később a kórházban halt bele égési sérüléseibe.
A baleset sajnos önmagában is bulvártéma, de még tovább fokozza a sajtóérdeklődést az áldozatok illetve az elkövető (most még elvileg: „gyanúsított”) személye: az elhunytak egy középkorú testvérpár és házastársaik, a balesetet okozó 35 éves nő, a drága terepjáró vezetője viszont igazi celeb: Eva Varholíková-Rezesová szlovák milliomosnő, a Meciar-kormány egyik miniszterének lánya, a szlovák bulvárlapok gyakori szereplője.
(kép innen)
Az újságok egymásra licitálva találgatják, hogy mennyit kaphat a baleset okozója – de mit mond a büntetőjog?
A cselekmény az úgynevezett szándékon túli (praeterintentionalis) bűncselekmények egyik tipikus esete. Ezek közös jellemzője, hogy az elkövető szándékosan elkövet egy önmagában kisebb súlyú bűncselekményt (itt: ittas vezetés), mely azonban a gondatlansága – illetve: a véletlen... – következtében az eredetileg szándékoltnál súlyosabb következményekkel jár. Anélkül, hogy a legkisebb mértékben is mentegetni akarnám az elkövetőt, említsük meg, hogy ezek az esetek bizony az ő szempontjukból is drámaiak: nem kívánták a végül megtörtént végkifejletet, még eshetőlegesen sem, mégis az eredeti bűncselekményhez képest lényegesen súlyosabb következmények fenyegetik őket. (Ha bizonyítást nyer, hogy akár csak eshetőlegesen is szándékában állt a halálos eredmény, akkor a bűncselekmény természetesen emberölés.)
Az alapbűncselekmény – Stohl András ügyéhez hasonlóan – a Btk. 188. §-ába ütköző „járművezetés ittas vagy bódult állapotban” bűntette, azonban lényegesen súlyosabb minősítéssel:
Btk. 188. § (1)469 Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (...) közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt (...)
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
A szabályok szerint a büntetési tétel középmértékéből (itt: 7,5 év) kell kiindulni, melyek mellett enyhítő ill. súlyosító körülményeket kell a bíróságnak figyelembe vennie. Ezeket a körülményeket a Btk. nem definálja, azonban az 57/2007. BK-vélemény (a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának véleménye, teljes terjedelemben pl. itt http://www.jogiforum.hu/blog/buntetojog/46 ) adhat támpontot:
Enyhítő általában:
- a büntetlen előélet
- a bűnösség elismerése és megbánása
Súlyosító általában:
- az ittasság súlyos foka (itt: ?)
- a gondatlanság súlyos foka (luxuria)
- ha a beállott következmény súlyos fokú (itt: a minősítéshez szükséges kettőt meghaladó számú áldozat ill. a halál különösen sok szenvedéssel járó módja)
Összességében a középmértéknél kismértékben súlyosabb ítéletet valószínűsítek.
Felmerült az újsághírekben, hogy a BMW esetleg – egy korábbi közlekedési összetűzés miatt – hosszú perceken keresztül üldözte, „tolta” a Fiatot és így következett be a tragédia. Amennyiben ez bebizonyosodik (nota bene, ehhez elméletileg elegendő lehet egyetlen tanúvallomás is! Lásd pl. Damu Roland-ügy.), úgy a bűncselekmény az ennél súlyosabb közúti veszélyeztetés bűntette:
Btk. 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés (...)
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
A szándékos veszélyeztetés ezen esete szintén praeterintentionalis bűncselekmény, az elkövető szándéka itt a veszélyhelyzet okozása (a másik kocsi „tolása”, üldözése). Ha ez bebizonyosodik, akkor a középmérték 10 év, a várható ítélet ennél kismértékben súlyosabb.
A teljesség kedvéért említsük meg a legsúlyosabb verziót, a szándékos – eshetőleges szándékkal elkövetett – emberölést, ennek fennállása (és bizonyítása!) azonban az eddigi hírek alapján kizárható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.