HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2012.10.07. 21:49 Vucsics.Krisztián

S. András – A Stohl-ügy

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt vonult be a börtönbe Stohl András, hogy tíz hónapos büntetésének letöltését megkezdje.

Az azóta nagy nyilvánosságot kapott tényállás szerint a színész 2010 májusában Budapest és Fót között részegen és betépve balesetet okozott. Az ütközésnek két sérültje (egy súlyos és egy könnyebb) volt.  2011. márciusában első fokon, nem jogerősen két év és négy hónap börtönre ítélték. A másodfokú, jogerős döntés szerint 2011. szeptemberében súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt 10 hónap letöltendő börtönt kapott.

Az ítélet megosztotta a társadalmat, sokan kevesellték a tíz hónapot, különösen amiatt, hogy az ítélet szerint 5 hónap után feltételesen szabadlábra bocsátható volt. (Ez később meg is történt, 2011. október 5-én vonult be és 5 hónappal később jó magaviselettel feltételesen szabadult.)

Véleményem szerint viszont a másodfokú ítélet egy nagyon szép (sic!) ítélet, tanítani való mestermű.

A cselekmény a Btk. 188. §-ába ütköző és annak (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő, súlyos testi sértést okozó „járművezetés ittas vagy bódult állapotban” bűntette. A Btk. szerint ez (nullától) 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a 0-3 év tehát a kiindulópontunk.

(Btk. itt:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV)

A büntetésnek – sok minden más mellett – igazodnia kell az elkövető társadalomra veszélyességéhez is:

Btk. 83. § (1) A büntetést (...) úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.)

Ezen belül, amiket én megállapítanék illetve figyelembe vennék:

- Bucinak nem ez az első balesete és nem az első ittas vezetése, magyarul egyrészt elég régóta feszegeti már a pofonosládát ahhoz, hogy most már tényleg leültessék kicsit gondolkodni, ne csak ejnyebejnyét kapjon

- a közvélekedéssel ellentétben ugyanakkor Stohl nem minősül jogi értelemben visszaesőnek:

Btk. 137. § 14. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették (...)

magyarul csak az lehet visszaeső, aki már "ült", a Btk. azt szankcionálja, ha valaki még abból sem tanult

- felesleges lett volna hosszabban lecsukni, pályáját kettétörni; egy rivaldafényhez és luxushoz szokott értelmes embernek ennyiből (10 ill. 5 hónap) is értenie kell

- hogy a tíz hónapnál sokkal rövidebb kevés lett volna, az gondolom egyéretelmű, a „default” középmérték egyébként ennél az esetnél 18 hónap, a minimálisan egyáltalán kiszabható pedig 2 hónap

- a kábítószeres befolyásoltságot a Btk. szerint nem lehetett  (halmazatba kerülő deliktumként) figyelembe venni, Stohl vállalta ugyanis az ún. „elterelést”, ami büntethetőséget megszüntető ok

Btk. 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt (...) ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

- börtönbüntetés esetén az elítélt – jó magaviselettel – feltételesen szabadulhat a büntetés kétharmadának letöltése után; lehetőség van azonban arra, hogy a bíróság további kedvezményként kikösse, hogy már az ítélet felének letöltése után is szabadlábra bocsátható legyen az elítélt

Btk. 47. § (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Véleményem szerint helyesen döntött a bíróság, amikor különös méltánylást érdemlőként értékelte Stohl drogprevenciós és egyéb előadásait illetve igyekezetét, hogy a sérültnek kártérítést fizessen.

stohl.jpg

(kép innen, érdemes külön is elolvasni)

Zárjuk az ítélet bemutatását a bírói indokolásból vett részletekkel:

„Maximálisan értékeljük az eszméletlen igyekezetét, amióta ez a baleset történt” - kezdi a bírónő. „Bármennyire is meg van sértve Pali bácsi, azért próbálkozik, hogy kártalanítsa” - folytatja. „Ami miatt úgy láttuk, hogy marad a börtön, az az, hogy nagyon szép dolog, hogy megpróbálja jóvá tenni, de úgy látjuk, hogy van önben egy megmagyarázhatatlan félelem. Hogy mindent meg akar tenni, hogy elkerülje a börtönt. Most 44 évesen eljött egy olyan helyzet, hogy olyan felelősséget kell vállalnia, ami hátránnyal jár” - mondja a bírónő. „Nincs itt a világvége, egyáltalán nincs, nem életfogytiglant kapott. Nem is az a lényeg, hogy mennyit kap, hanem, hogy egy ilyen embernek, aki még egyáltalán nem volt börtönben, és alapvetően törvénytisztelő életmódot folytat, az is traumával jár, ha egy napra be kell mennie. A büntetésnek az a lényege, hogy érezzük a hátrányt, mert az tart majd vissza attól, hogy legközelebb is ilyen hibába essünk” - mondta a bírónő.

(forrás: http://velvet.hu/celeb/2011/09/06/stohl_masodfok)

Szólj hozzá!

Címkék: Címkék


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr854825567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása