Elnök úr jogesetei

Bő két évvel ezelőtt történt a Kolosy téri motorosgázolás, amiről jelen blog hasábjain is értekeztem már: egy autós az őt a piros lámpánál kirabló motoros után eredt, rövid üldözés után utol is érte és elütötte. Saját akkori elemzésemben kissé extravagánsan, de szerintem szakmailag korrekten a jogos védelem, tehát a felmentés mellett érveltem.

Az eltelt időben többször is eszembe jutott az ügy, de mivel nem találtam semmi hírt róla, abban bíztam, hogy csendben ejtették azóta. Nos, nem így történt: az ügyészség halált okozó közúti veszélyeztetés miatt vádat emelt, amit azonban emberöléssé minősítés lehetősége miatt a bíró a Fővárosi Törvényszékre passzolt.

(kép innen)

Először is frissítsük fel, hogy mi történt:

"Egy motoros 2012 decemberében meghalt a Kolosy téren. Rövid idő alatt világossá vált, nem „hétköznapi tragédiáról” van szó, az ügy sokkal komplikáltabb és szokatlanabb, ugyanis a kétkerekűn tolvajok ültek, akik néhány perccel korábban, a Zsigmond téren betörték egy autó ablakát, és ellopták a sofőr táskáját. Ők menekültek, a holmi tulajdonosa pedig kétségbeesetten követte a tulajdonát. Nagy port kavart, amikor kiderült: a sofőrből gyanúsított lett. Azóta megtörtént a vádemelés, az ügyészség úgy látta, halált okozó közúti veszélyeztetés miatt kell felelősségre vonni a nőt, aki a volán mögött ült.

Az ügy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság elé került, ahol megkezdődött a per előkészítése. Végül mégsem ott tárgyalják majd az esetet, hanem „magasabb szinten”, a Fővárosi Törvényszéken. Ennek oka, hogy a bíró, akinél az iratok landoltak, úgy találta, itt nem halált okozó közúti veszélyeztetés történt, hanem emberölés"

Cikkek az ügyről:

• Velvet, 2012. december 18.: halált okozó közúti veszélyeztetés
• Saját elemzésem (Elnök úr blog), 2012. december 20.: jogos védelem
• Hír24, 2015. március 25.: emberölés?

Akkor mi is most a friss helyzet, mi történt tulajdonképpen? (a Hír24 friss cikke alapján)

Először is próbáljuk meg pozitívan nézni a történteket, két évnél alig több idő alatt sikerült a vádemelésig eljutni... remek!

Az ügyészség - végeredményben a várakozásoknak megfelelően - vádat emelt halált okozó közúti veszélyeztetés miatt, felfüggesztett szabadságvesztést kérve. Ez szerintem szakmailag helytelen, de végül is extrémnek semmiképpen nem nevezhető, visszafogott megoldás, amit a bíróságnak módja van adott esetben helyre tenni. A vád lényege, hogy a jogos védelmi helyzetet nem ismeri el, szerinte a sofőr az üldözéssel szándékosan veszélyhelyzetet idézett elő, azonban az üldözés nyomán bekövetkező baleset már nem állt a szándékában, még eshetőlegesen sem. Köznapi megfogalmazásban, "ha tudta volna, hogy ekkora baj lesz belőle, inkább nem csinálja" - ez önmagában egy valószínűleg helytálló megállapítás és minősítés, a vádiratban indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés ezzel összhangban áll.

A Hír24 cikkének címe szerint "gyilkosként látná a bíró" az autóst. Ez kissé hatásvadász címadás, "gyilkoság"-ot a magyar Btk. nem ismer (!) a "gyilkos" szó köznapi jelentése pedig nem egyértelmű:

• van, aki a szándékos, előre kitervelt emberölést érti alatta, ez a krimik gyilkosságainak a tipikus büntetőjogi minősítése
• van, aki a Btk-s emberölést (ami tényleges jelentését tekintve szándékos emberölés) érti alatta
• és van, aki még ennél is kiterjesztőbben, ez szakmailag mindenképpen helytelen, de ettől még a köznyelvben elterjedt

A bíróságon viszont ezek szerint - a per előkészítése során - felmerült az eljáró (kerületi) bíróban az emberölés lehetősége is. Emberölés ügyében azonban az neki nincs hatásköre eljárni, ezért az ügyet továbbküldte "egy szinttel feljebb", megyei szintre, azaz ebben az esetben a Fővárosi Törvényszékre (korábbi nevén Fővárosi Bíróság).

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem ítélet, a később eljáró (megyei, fővárosi) bírót semmire nem kötelezi, ettől még ugyanúgy születhet akár felmentő ítélet, akár a vádirattal megegyező veszélyeztetés miatt elmarasztalás is, akár valami más.

De hogy merülhetett fel az emberölés?

Az emberölésen (értsd: szándékos emberölésen) belül is kétfajta szándékot különböztetünk meg:

(1) a súlyosabb az úgynevezett egyenes szándék, amikor az elkövető kifejezetten azért tesz valamit, hogy az áldozat meghaljon. Autós üldözés nyelvére lefordítva ez a "megöllek, te rohadék" esete. Ez egy elég ritka emberölési forma, de elvileg nem kizárt. (Steven Spielberg: Párbaj (1971)) Őszintén remélem, hogy a bíró ennyire durván azért nem szakadt el a realitásoktól.

(2) szintén szándékos, de enyébb, úgynevezett eshetőleges szándék az, amikor az elkövetőben felmerül a halálos kimenetel lehetősége is, de ezt elfogadja, ebbe belenyugszik "neki így is megéri" a dolog. A történtekből az következik, hogy a bíró erre gyanakszik. Bár nekem ez is nagyon durva következtetésnek tűnik, erről kell, hogy szó legyen.

De most jön a csavar, a lényeg: fontos leszögezni, hogy az ügy áttételével a bíró az emberölést nem tekinti bizonyítottnak, csupán a lehetőség merült fel benne. Ha pedig ennek a lehetősége felmerül, akkor többé nem járhat el az ügyben, fel kell terjesztenie az ügyet az emberölési ügyekben hatáskörrel bíró megyei szintre.

Az tehát, hogy a sofőrt emberölés miatt elítéljék, innen még nagyon-nagyon messze van, hiszen az emberölés miatt elítéléshez magát az ölési szándékot kellene bizonyítani, ami még akkor is komoly vádlói feladat lenne, ha ténylegesen lett volna ilyen szándéka a sofőrnek. Minden valószínűség szerint erről azonban szó sincs.

Összefoglalva tehát, bár meglepő és nehezen érthető, számomra teljesen elfogadhatatlan döntés született, valójában ennek a hírnek most kicsit nagyobb a füstje, mint a lángja.

(Akit tovább is érdekel az ügy, eredeti elemzésemet itt találja.)

(Az URL miatt elnézést, tudom, hogy nem túl kulturált poén, de nem bírtam kihagyni. Az eredeti itt található.)