Harmadévben ajánlotta figyelmünkbe egy büntetőjog-előadáson a „beugró” Ujvári Ákos a tanszék híres tanárának, Tóth Mihálynak a rendhagyó jogesetgyűjteményét. „Az Ószövetségtől a Pink Floydig” ismertet a professzor különböző tényállásokat, melyek között több híres magyar büntetőügy is helyet kapott. Az olvasmányélmény döntő hatással volt arra, hogy később Tóth Mihálynál írjam a diplomamunkámat. (A könyv megrendelhető itt, folytatása pedig itt.)
A másik a „Facebook-diploma”: a záróvizsgákra készülődés jó három hónapjában azzal szórakoztattam a barátaimat (és persze segítettem magamnak a könnyebb megjegyzésben), hogy a tankönyvekben, tételekben „szembe jövő” egy-egy érdekesebb jogesetet megosztottam velük. (A nyitó példa polgári jogból: Mi a teendő, ha egy esküvőn a házasulandók egyike süketnéma? Hogyan tudja így kimondani az igent?) A postok népszerűek voltak és többen is felvetették, hogy van-e kedvem valamiféle folytatáshoz... kedvem persze mindig van, csak energiám nem mindig.
Bő egy év késéssel most úgy döntöttem, megpróbálom – hangsúlyozottan „civilként”, pusztán az újsághírek alapján! – megítélni az egyes nagy port felverő bűnesetek büntetőjogi hátterét. Nyilván nem a szakma csúcsa újsághírek alapján évtizedeket kiosztani, a helyzet azonban az, hogy a büntetőeljárások „megrendelői” végső soron a társadalom polgárai, akiknek jogos igényük, hogy „most azonnal” halljanak valamit, nincs kedvük és türelmük kivárni a sokszor csak hosszú évekkel később megszülető jogerős ítéletet. (Maga a büntetőeljárás természetesen nem nélkülözheti a sokszor időigényes nyomozást, a bizonyítékok felkutatását és rendszerezését, a vádemelést, majd a tárgyalást.)
(kép innen)
Mivel pedig ez egy részben jogos, de mindenképpen valós társadalmi igény, a piacgazdaság szabályai szerint ez kielégítésre is kerül, így vagy úgy. Az újságok, bulvárlapok nem haboznak már a másnapi szám címlapján csuklás nélkül nagybetűkkel ítéletet hirdetni:
„akár 20 évet is kaphat Zuschlag János!”
Ez a számítás egyébként úgy készül, hogy az újságíró betippel egy minősítést és megkeresi a Btk-ban ehhez tartozó büntetési tételkeret felső határát... – csak hát a Btk-nak van azon kívül néhány száz egyéb szakasza („paragrafusa”) is, melyek többek között arra nézve adnak iránymutatást, hogy a kereteken belül (vagy azokon kívül! hoppá...) mi alapján kell az ítéletet meghozni.
Így aztán úgy döntöttem, megkísérlem ezeket a gyorshíreket némileg árnyalni és az ügyek büntetőjogi hátterét, szóba jöhető büntetéskiszabási elveit a kedves olvasónak megvilágítani.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.