HTML

Elnök úr jogesetei

"Meghoztuk a döntésünket."

A szerző

Életem egyik nagy ajándéka, hogy játszhattam egy amatőr színtársulattal a Tizenkét dühös ember c. színdarabban – az általam színpadra vitt
esküdtszéki elnökként társaim ott aggatták rám az „Elnök úr” becenevet.

Nem jogi pályán dolgozom, de a közügyek iránt nyitott polgárként a diploma megszerzése után is megmaradt az érdeklődésem a nagy port felvert jogesetek iránt. Vajon mire szavaznék esküdtként? Hogyan ítélnék bíróként?

Friss topikok

Címkék

2012.10.07. 19:37 Vucsics.Krisztián

A blogról

Harmadévben ajánlotta figyelmünkbe egy büntetőjog-előadáson a „beugró” Ujvári Ákos a tanszék híres tanárának, Tóth Mihálynak a rendhagyó jogesetgyűjteményét. „Az Ószövetségtől a Pink Floydig” ismertet a professzor különböző tényállásokat, melyek között több híres magyar büntetőügy is helyet kapott. Az olvasmányélmény döntő hatással volt arra, hogy később Tóth Mihálynál írjam a diplomamunkámat. (A könyv megrendelhető itt, folytatása pedig itt.)

A másik a „Facebook-diploma”: a záróvizsgákra készülődés jó három hónapjában azzal szórakoztattam a barátaimat (és persze segítettem magamnak a könnyebb megjegyzésben), hogy a tankönyvekben, tételekben „szembe jövő” egy-egy érdekesebb jogesetet megosztottam velük. (A nyitó példa polgári jogból: Mi a teendő, ha egy esküvőn a házasulandók egyike süketnéma? Hogyan tudja így kimondani az igent?) A postok népszerűek voltak és többen is felvetették, hogy van-e kedvem valamiféle folytatáshoz... kedvem persze mindig van, csak energiám nem mindig.

Bő egy év késéssel most úgy döntöttem, megpróbálom – hangsúlyozottan „civilként”, pusztán az újsághírek alapján! – megítélni az egyes nagy port felverő bűnesetek büntetőjogi hátterét. Nyilván nem a szakma csúcsa újsághírek alapján évtizedeket kiosztani, a helyzet azonban az, hogy a büntetőeljárások „megrendelői” végső soron a társadalom polgárai, akiknek jogos igényük, hogy „most azonnal” halljanak valamit, nincs kedvük és türelmük kivárni a sokszor csak hosszú évekkel később megszülető jogerős ítéletet. (Maga a büntetőeljárás természetesen nem nélkülözheti a sokszor időigényes nyomozást, a bizonyítékok felkutatását és rendszerezését, a vádemelést, majd a tárgyalást.)

blikk.jpg

(kép innen)

Mivel pedig ez egy részben jogos, de mindenképpen valós társadalmi igény, a piacgazdaság szabályai szerint ez kielégítésre is kerül, így vagy úgy. Az újságok, bulvárlapok nem haboznak már a másnapi szám címlapján csuklás nélkül nagybetűkkel ítéletet hirdetni:

„akár 20 évet is kaphat Zuschlag János!”

Ez a számítás egyébként úgy készül, hogy az újságíró betippel egy minősítést és megkeresi a Btk-ban ehhez tartozó büntetési tételkeret felső határát... – csak hát a Btk-nak van azon kívül néhány száz egyéb szakasza („paragrafusa”) is, melyek többek között arra nézve adnak iránymutatást, hogy a kereteken belül (vagy azokon kívül! hoppá...) mi alapján kell az ítéletet meghozni.

Így aztán úgy döntöttem, megkísérlem ezeket a gyorshíreket némileg árnyalni és az ügyek büntetőjogi hátterét, szóba jöhető büntetéskiszabási elveit a kedves olvasónak megvilágítani.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://elnokur.blog.hu/api/trackback/id/tr844825310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása