Viszonylag sűrűn kapok a fenti kérdéssel, rosszabb esetben állítással e-maileket, Facebook megosztásokat. Döntő többségüket el szoktam intézni annyival, hogy marhaság, de ez a minapi gyöngyszem akkora állatorvosi ló, hogy - a blog szokásos témájától eltérően - megéri kicsit részletesebben is foglalkozni az egyes mondatokkal.

Megnézte már valaki közületek, hogy ki voltak a tanúk a szerződésetekben és milyen lakcímmel? Rendszerint banki dolgozók a tanúk, a bankfiók címével. Ami ugyebár közokirat hamisítás és hamis tanúzás. Na ezért btk. Gondolj bele, érvényes lehet egy olyan szerződés, amit két hamis tanú írt alá? Annyit kell kérni, hogy mutassák be a tanúk a lakcím kártyájukat. És ezzel vége is a mesének Hivatalban elkövetett közokirat hamisítás büntetési tétele 5 év letöltendő, pénzzel nem megváltható. Szóval nem irigylem a banki dolgozó tanúkat sem, akiket behúztak a csőbe. SEMMIS a szerződés!!!! erről ennyit

(a kép innen)

Kezdjük az elején:

Megnézte már valaki közületek, hogy ki voltak a tanúk a szerződésetekben és milyen lakcímmel? Rendszerint banki dolgozók a tanúk, a bankfiók címével.

Egy van a kezem ügyében, azt megnéztem, valóban banki dolgozók, de a saját címükkel.

De azért haladjunk tovább, tegyük fel, hogy a k. szerzőnek valóban a banki címmel "tanúzták" le a papírjait. (Hogy az a papír pont a szerződés lett volna, afelől már vannak kétségeim... no de ne menjünk a dolgok elébe.)

Ami ugyebár közokirat hamisítás és hamis tanúzás. Na ezért btk.

Nem nyert, egyik sem.

Közokiratnak semmiképpen sem közokirat az a szerződés, amit akárki is "letanúzott", ez sima magánokirat, illetve a két tanú miatt úgynevezett "teljes bizonyító erejű magánokirat". A közokiratnak ugyan nincs egységes definíciója, azt több jogszabályból kell összevadászgatni, de a lényege többek között az, hogy "bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv" állítja ki. Könnyen belátható, hogy egy bank ezek egyikébe sem esik bele.

A hamis tanúzás idekeverése végképp teljesen alaptalan, az a bírósági ill. más hatósági eljárásban elkövetett tanúzásra vonatkozik, mely előtt a tanú figyelmét külön is felhívják a hamis tanúzás következményeire. Ettől élesen megkülönböztetendő az a fajta "tanúzás", amikor átjön a szomszéd Mari néni, hogy "aranyoskám, tanúzza már le nekem ezt a meghatalmazást".  Itt ugyanis a tanú csupán az aláíró személyét tanúsítja, nem a nyilatkozat tartalmát.

Adódik a kérdés, hogy jó, jó, ha nem közokirat, akkor legalább magánokirat-hamisítás? Nos, nézzük a Btk-t:

Btk. 276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

És ki is használta ezt az úgymond hamis magánokiratot a kölcsönösszeg felvételekor? Esetleg éppen a k. adós? Hoppá...

Gondolj bele, érvényes lehet egy olyan szerződés, amit két hamis tanú írt alá?

Természetesen igen, a szerződést ugyanis nem a tanúk írják alá, hanem a szerződő felek. A tanúk csupán a szerződő felek személyazonosságát tanúsítják, ennek hiánya vagy hibás mivolta a szerződés létrejöttét nem befolyásolja, csak a későbbi esetleges bizonyítást könnyíti meg. Kicsit szakmaiatlan, cserébe könnyen érthető analógiával: a házasság sem attól jön létre, hogy a tanúk aláírják az anyakönyvet, hanem attól, hogy a házasulandók igent mondanak.

Szintén kevéssé jellemző ma már, hogy a szerződés magánokiratba lenne csak foglalva! A nagyobb összegű, ingatlanfedezetű hitelekhez jellemzően tartozik közjegyző által készített, közokiratba foglalt szerződés illetve nyilatkozat, ezeken egyáltalán nincs is tanú, csak - számtalan egyéb formaság mellett - az adós és a közjegyző aláírása. Ha az adós nem fizet, a bank nem a "letanúzott" szerződés, hanem a közjegyzőnél készült közokirat alapján fogja vinni a házat. 

Hivatalban elkövetett közokirat hamisítás büntetési tétele 5 év letöltendő, pénzzel nem megváltható.

Ezt ugyan már fentebb kitárgyaltuk, sem nem hivatalban elkövetett, sem nem közokirat, sem nem hamisítás, de még egy megjegyzés: sosincs olyan, hogy egy bűncselekménynek ennyi vagy annyi a büntetési tétele, ezek mindig tól-ig tételkeretek, a legtöbb kisebb súlyú büntetés pedig igenis felfüggeszthető, sőt sokszor "megváltható" pénzzel, no persze nem az elítélt, hanem a bíró döntése alapján. Amikor tehát a Btk. azt mondja, hogy "egy évig terjedő szabadságvesztés", azt sosem úgy kell érteni, hogy kereken egy év letöltendő, hanem úgy, hogy maximálisan egy év letöltendő, vagy felfüggesztett, vagy valamennyi közmunka, vagy valamennyi pénzbüntetés.

Az egyetlen ilyen, valóban taxatív "büntetés" - a három csapásként elhíresült életfogyt mellett - a gyorshajtásért és hasonlókért kiszabott közig bírság, az úgynevezett "objektív felelősség", de egyrészt a tanú lakhelyének téves feltüntetése nem esik ezek körébe, másrészt itt is pénzbírságot szabnak ki, nem "öt év letöltendőt".

SEMMIS a szerződés!!!!

Mint fentebb láttuk, nem semmis, de a poént a végére hagytam: az lenne csak az igazi katasztrófa a devizahitelesek legtöbbjének, ha semmis lenne a szerződésük!

Ekkor ugyanis természetesen nem az történne, hogy az adós marad a lakásában, de nem fizet tovább, a bank pedig lógó orral elkullog, hanem ellenkezőleg: az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz a teljes felvett hitelösszeg, kamatokkal növelve, egyösszegben és azonnal esedékessé válik, melyből persze le lehet vonni, szintén kamatokkal felszorozva az eddig már törlesztett részleteket. Tegye fel a kezét, aki most mellényzsebből ki tudná csengetni a felvett hiteléből még hátralevő részt, pláne ha anno mondjuk 140-160-as CHF-en vette fel 20-30 évre... a legtöbben ezt csak a lakásuk eladásával tudnák megtenni és a mai ingatlanárak mellett még örülhetnének, ha a semmis szerződés és az eredeti állapot visszaállítása után nem maradna további adósság a nyakukban.

erről ennyit

A fenti hoax egyetlen helytálló mondata: "erről ennyit"!